Még a honlap indulásakor ki akartunk hangsúlyozni az ékszerek egyediségét. Kézműves dolgokról lévén szó úgyebár, sose lesz mégegy ugyanolyan. Az alapkoncepció az volt, hogy régiségkereskedésként mutatjuk be az ékszereket. Ehhez a viktoriánus forma adta is az alapot. Olyan ékszereket igyekszem csinálni, amik saját személyiséggel rendelkeznek, nem jönnek szembe veled minden sarkon.

Az eredetiségi bizonyítvány ötlete még tavasszal merűlt fel először . Félmegoldásnak éreztem, hogy fent van honlapon a sztori, megtetszik neked, megkapod az ékszert és vége. Szerettem volna, ha magát a történetet is kézbefoghatnád, fizikálisan a tied lehetne, hiszen az is része az ékszernek.

Nem igazán tudtam hogyan is álljak neki. Akkor még semmiféle grafikai programhoz nem értettem. Égett bennem az ötlet, így nekiálltam papíon megvalósítani. Mondanom sem kell, rettenetesen lassan haladtam. Külön papíron megterveztem a betűket, a filcem kifogyott, s már biztos voltam benne, hogy nem fogom az összeset kódexmásoló szerzetesként megírni. 

Pár hete, egyik grafikai órán nagyjából fogaskereket szerkesztettünk. Ekkor újra elővettem az ötletet. Még gyorsan aznap, éjszakába nyúlóan szerkesztettem, és ez lett az eredménye. Nem mondom, hogy tökéletes, de életem első grafikai munkája és teljesen meg vagyok vele elégedve.

Tegnap este pedig már a kinyotatott lapokat sikerült is megöregítenem. Még nincs kész az összes, de ezután bárki rendel a honlapról -majd szép lassan a facebookos ékszerek is kapnak leírást-, már evvel együtt fogja készhez kapni.